Papírifjak papírpoharas forradalma

Petőfi, Jókai, Bozai, Vasvári és társai egykoron a Pilvaxban történelem írtak. Tettük mind a mai napig felejthetetlen és meghatározó a magyar nemzet számára. A történelemkönyvekből és jegyzetekből mindannyian jól tudjuk, mi vette kezdetét 1848. március idusán. Ismerjük az eseményeket és az elhíresült Pilvax-kávéház övezte legendát, miként Petőfi Sándor a kávéházba sietett és Vasvárit és Bulyovszkyt találta ott. Majd Jókai lakására hívta őket, ahol a 12 ponthoz proklamációt szerkesztettek. Petőfi társaival visszament a Pilvax-kávéházba és Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt. El tudjátok képzelni ezt a történelemi jelenetet? Innentől pedig tudjuk a történelmi eseményeket.1.jpg

Sokszor felmerül bennem kérdés, hogy korunk embere, aki legjobb estetben is csak indulatos e-maileket és kommenteket tud klimpírozni – és az Ő szabadságharca kimerül egy véres körmű kanapéból vívott kommentcsatában hejesírási helyesírási és lényegtelen témákban – mire lenne képes nehéz időkben a hazájáért? Talán észrevettétek ti is, hogy mára már a fontosabb ügyeket személyes jelenlét helyett leginkább „Like”-okkal és megosztásokkal támogatjuk. Elszántan hiszünk abban, hogy ezzel megtettük azt, amit a „Haza és az igazság” kívánt és aztán nyugodtan szörfölgetünk és szelfizgetünk tovább kávézók végeláthatatlan világának ingyen Wi-Fi-jén. Persze a személyes online szabadságharc közben mindvégig erősnek és elszántnak hirdetjük magunkat, pedig valójában már attól is összeomlunk, ha nem szójatejjel készül a kapucsínónk. Korunk embere vajon mikor és hol tért le elődeink által vérrel és hőstettekkel kitaposott útjáról? Hol hagyta el a gerincét, vagy éppen mire cserélte el?

3.jpg

Én azt látom, míg az elődeink nemzetünk szuverenitásért harcoltak, addig korunk embere egyre jobban elfordult az örökségétől. Így pedig a nemzeti öntudatunk szépen lassan olyan vérszegény lesz, mint egy három az egyben instantkávé. Persze meg kell hagyni, ezen szép számmal dolgoznak is. Sokunk nagy magyarkodása pedig kimerül a külföldi barátaink pálinkával és Erős Pistával való kínálásában és a túró rúdi istenítésében. Vajon mi képesek lennének megmozgatni, megváltoztatni bármit a WI-FI jelszóinkon kívül, ha azt kívánná a sors? Vajon járnak még köztünk Petőfik, Jókaik és a többiek?

 

És hogy most megszólítsam a nagyobb tömeget is, evezzünk egy kicsit a könnyebb gondolatok irányába. Eljátszottam a gondolattal, hogy a korunk papír ifjúságának vajon mi lenne a 12 pontja, miután belőtte haját, felhúzta a répanacit és lőtt magáról egy szelfit.

Íme. Jó szórakozást!

2.jpg

Legyen party, twerk és tánc.

  1. Kívánjuk fizetős internetes tartalmak ingyenessé tételét!
  2. Több ingyenes fesztivált Budapesten és országszerte!
  3. A cukor helyet xilitet a kávéba és korlátlan kávét mindenkinek!
  4. Az nyugdíjasok adják át az ülőhelyüket nekünk a buszon!
  5. A mamahotel örökös használatának biztosítását!
  6. Tartson el minket az állam!
  7. 000.000 instagram követőt mindenkinek és több filtert!
  8. Legyenek jogaink, de kötelezettségeink ne!
  9. Ingyen fröccsöt!
  10. Rossz döntéseink és tetteink következmény mentesek legyenek!
  11. Kispéntek és péntek is legyen hétvége!
  12. Korlátlan Ncore-regisztrációt!

Peace, Freedom, YOLO!

 

A viccet félretéve ne feledjétek, minden egyes alkalommal elődjeinket csúfoljuk meg azzal, ha nemzeti egységet bontunk önös érdekeinkért.

4.jpeg

 

Eredeti írás: itt